A KÖNYV ÍZE

Konyha, kultúra, étel és irodalom. Ízletes körítés, érdekes történetekkel szórakoztatás, az egyszerűség nagyszerűsége. Alapanyagok és kíváncsiság.

portré.jpg

book5b.jpg

 

Miner.hu

Magyar gasztroblogok gyűjtőhelye

Creative Commons Licenc

A blogon található írások, saját fotók a szerző  tulajdonát képezik, ezek másolása, terjesztése akár részletként is csak előzetes írásbeli engedéllyel lehetséges. Kivételt képez az Index2, illetve azok a gyűjtőportálok is, ahol nem közlik az egész írást, csak annak első pár sorát, folytatásért pedig a blogomra kattint az olvasó.

postaláda.jpg

kantortothkriszta@gmail.com

Címkék

"Charmat" (1) aceto balsamico (1) aceto balsamico di Modena (1) Ady (1) aioli (1) ajurvédikus gyógyítás (1) allicin (1) alliin (1) alma (1) Almásy László (1) almás süti (1) ananász (1) ananász-papaya lekvár (1) antibiotikum (1) anyakovász (1) aranyalma (1) árpa (3) Árvalányok (1) aszalt gyümölcs (1) asztalnok mester (1) Attila (1) azzurri (1) Az angol beteg (1) A hülyeség kora (1) A szerelem almája (1) bab (1) babapiskóta (1) Bagna cauda (1) Bálint gazda (1) balzsamecet (1) Balzsamecet (1) barna rizs (1) Barolo (1) bejgli (1) Besztercei (1) betegség (1) bicsérdizmus (1) Bicsérdy Béla (2) bobojka (1) Boccaccio (1) bodzalekvár (1) bonbon (1) bormártás (1) bőrrák (1) briós (1) Buddha (1) Buddhizmus (2) Cato (1) Ceylon (1) Charlie és a csokigyár (1) chili con carne (1) citromos méz (1) Codex Atlanticus (1) cornetti (1) crema pasticcera (1) croissant (1) Cselenfi János (1) Csendes-óceán (1) csirkemell (1) csodaszer (1) csokikrém (1) csokimáz (1) csokis (1) csokis süti (1) csokoládé (3) csöröge (2) Csukás István (1) cukrászkrém (2) Dalai Láma (1) Datolyaszilva (1) diéta (1) dijoni mustár (2) dió (1) dióbél (1) diós (1) diós bejgli (1) disznóvér (1) DOP (2) édesnemes fűszerpaprika (1) egészséges édesség (1) egészséges ételek (1) Egyiptom (3) egytálétel (1) élesztő (1) Élet és Irodalom (1) Emilia-Romagna (4) érdekességek (1) erjedés (1) étekfogó (1) evés (1) fagylalt (1) fahéj (2) fánk (1) farsangi étel (1) fehér rizs (1) fenyőmag (1) fermentáció (1) Ferrero (1) focaccia (1) fokhagyma (1) földimogyoró (1) forgácsfánk (1) főtt must (1) főzelék (2) Franciaország (1) füge (1) fügeesszenciás joghurt (1) fűszer (1) fűszeres sajtgolyó (1) fűszerpaprika (1) fuszulyka (1) Gasztro (8) gasztronómia (3) Gasztronómia (3) gersli (1) globális felmelegedés (1) GMO (1) gnocchi (2) Gnocco (1) Gnocco fritto (1) gránátalma (1) Grecsó Krisztián (1) gyógyhatás (1) gyógynövény (2) gyógyulás (1) gyümölcsleves (1) házi joghurt (1) házi kenyér (1) házi mogyorókrém (1) házi nutella (1) Himalayablues (1) Hippokratész (2) Hús (1) I. Károly (1) II. Viktor Emanuel (1) indiai füge (1) Indul a bakterház (1) Irodalom (2) ivóvízhiány (1) jak (1) Japán (2) joghurt (1) Jókai (1) József Attila (1) juhtúrós puliszka (1) Jupiter makkja (1) K.Kovász & co. (1) kacsatojás (1) kakaó (1) Kakiszilva (1) kalács (1) kalocsai paprika (1) karácsonyi menü (1) kávés (1) kekszes süti (1) kelt fánk (1) kenyérsütés (1) kenyértészta (1) kivándorlás (1) Kobe marha (1) koleszterin (1) kolin (1) kolónia-összeomlás (1) konyhaművészet (1) könyv (1) kopra (1) Kosztolányi Dezső (2) kovász (2) kovászmag (1) középkori konyha (1) középkori magyar konyha (1) kukorica (1) kukoricaleves (1) Kutyaszar (1) L-carnitin (1) Laktobacillus bulgaricus (1) Lambrusco (1) láz (1) lazac (1) lázcsillapító (1) lecsó (1) lecsós pizza (1) lencse (1) Leonardo da Vinci (2) lepény (1) leveles tészta (1) leves (2) licopin (1) liszt nélkül (1) lúdláb (1) lúdláb torta (1) magyarok (1) majdnem Torta Barozzi (1) mák (1) mákkrém (1) mákony (1) mákos (1) mákos guba (1) mákos süti (1) Mandarinello (1) mandula (2) mandulapuding (1) mandulás süti (1) mandulatej (1) mángold (1) maradék (1) marcipán (1) marhahús (2) mascarpone (1) mascarpone házi (1) mazsola (1) mazsolabor (1) megfázás (1) méh (1) melanzana (1) melograno (1) méz (1) Minoh (1) mítosz (1) mocsi (1) Modena (3) mogyorókrém (1) Momo (1) Móricz Zsigmond (1) must (2) mustár (1) mustáros lazac (1) napraforgómag (1) narancslekvár (1) nátha (1) nektár (1) népi gyógymód (3) népi orvoslás (2) Nizza (1) növényi ösztrogén (1) nudli (1) nutella (1) nyerskoszt (1) Nyugat (1) O-bento (1) olaszok és magyarok (1) Olaszország (1) Olasz Királyság (1) olasz konyha (1) olasz sütemény (1) olívabogyó (1) olivaolaj (2) olívaolaj (1) olvasás (1) öntött saláta (1) Oriza Triznyák (1) őrölt paprika (1) őrölt pirospaprika (1) őstulok (1) Ovidius (1) padlizsán (1) Padlizsán (1) palacsinta (1) paprikaőrlemény (1) paradicsom (1) paradicsompüré (1) parboiled (1) parmezán sajt (3) Parmigiano Reggiano (1) Parti Nagy Lajos (1) paszuly (1) pellagra (1) pesto (1) Piaszt Erzsébet (1) pinoli (1) pizza (1) Polinézia (1) portói (1) probiotikumok (1) prosciutto (1) puding (1) rakott padlizsán (1) rák ellenszere (1) ramen leves (1) rántott csirke (1) rántott falevél (1) receptek (1) reformkonyha (1) reggeli (1) Regős Bendegúz (1) répatorta (1) repülés (1) ringló (1) rizs (1) rizses zöldséges hús (1) rizssör (1) Róma (1) római pizza (1) rózsavíz (1) rozsliszt (1) sáfrányos rizs (1) sajtgolyó (1) saláta (2) Salsomaggiore (1) Sandro Boticelli (1) sanguinaccio (1) San Geminiano (1) Savoyai-ház (1) sebgyógyulás (2) Simai Kristóf (1) soba tészta (1) solanin (1) sonka (1) sörélesztő (1) sós palacsinta (1) spagetti (1) spenót (2) Sri Lanka (1) Streptococcus thermophilus (1) sült disznóvér (1) Sült dudor (1) sütés (1) süti reggelire (1) süti sütés nélkül (1) szalagos fánk (1) szaloncukor (1) szardella (1) szarvasmarha (1) szegedi paprika (1) szerelem almája (1) szerelmi bájital (1) Szerzetesek (1) szicíliai narancs (1) szilva (1) szőlő (1) Taxidermia (1) tej (1) tejallergia (1) tejérzékenység (1) tejszín (1) Tendzin Gyaco (1) tengeri (1) természetes gyógyszer (2) testtömegindex (1) Tibet (1) tiramisu (1) tojás (1) tojásgyümölcs (1) tojáskód (1) tökmag (1) tökmagolaj (1) töltött palacsinta (1) tomatin (1) tönkölybúza (1) törökbúza (1) törökparadicsom (1) török ételek (1) tradícionális modenai balzsamecet (1) Trebbiano (1) tudomány (1) Tuvalu (1) tyúk (1) utazás (1) vadlazac (1) vadmajmok (1) vadrizs (1) vaj (1) Váncsa István (3) Vega (1) Vegetarianizmus (1) Vezúz (1) Vignola (1) Visegrád (1) Vitis Labrusca (1) wagyu (1) xocoatl (1) Záh Felicián (1) zöldborsó (1) zöldborsó főzelék (1) zöldcitrom (1) zöldség (1) zsír (1) Címkefelhő

Modenai sült dudor

2012.09.08. 07:52 A könyv íze

 

P1080514_2.jpg

Modenával és a magyarokkal kapcsolatos az egyik legrégebbi latin nyelven fellelhető imádságos vers Olaszországban:  a város falait védő fegyveres őrök és a nép intézték  a város védőszentjéhez, Szent Geminianushoz, aki már egyszer teljesítette a kérésüket. A legenda szerint először Attila és a hunok ellen kértek  védelmet   a modenaiak és akkor sikerült megmenekülnie a településnek.

“Flagello di Dio”  azaz Attila, Isten ostora Castelfrancoból Modena felé tartott, hogy  tűzzel vassal elpusztítsa azt. A nép kérte  San Geminianot, hogy közvetítse Istenhez könyörgésüket. A városra köd borult, akkora, hogy Attila nem találta meg  a települést, elment közvetlenül mellette és másfelé vette az irányt. Egy másik legenda szerint viszont bement Modenába, de a köd miatt ezt nem vette észre, a harmadik variáció szerint pedig Geminiano összegyűjtötte az emberek pénzét és átadta azt Attillának, ezért homályosult el Attila látása… A modenaiak később ismét védőszentjükhöz kellett fordulniuk segítségért, megintcsak miattunk: „védj meg minket a magyarok nyilaitól.” Azaz „ab Ungerorum nos defendas jaculis.”  Ismerős? A könyörgés a 900-as évek legelején születhetett, Ludovico Antonio Muratori  olasz történésznél olvasható először 1738-ban.

A modenai vers éberségre inti az őrszemeket, figyelmeztetve a váratlan pogány támadás veszélyére:

“Óh te, ki ezen falakat őrzöd,
Ne aludj, intelek, hanem légy éber!”

“O tu qui servas ista moenia, noli dormire, moneo, sed vigila!”

Majd a város védőszentjéhez, Szent Geminianushoz fohászkodik, akinek sírja a róla elnevezett templomban található és aki már egyszer megmentette a várost:

“Most arra kérünk, bár rossz szolgáid vagyunk – A magyarok nyilaitól ments meg minket.”

“Nunc te rogamus, licet servi pessimi, ab Ungerorum nos defendas iaculis.” (A magyarokat akkoriban magiari vagy ungari néven illették. )

A dal hálaadással zárul a védőszent oltalmáért:

“A magyarok elvetemült
népe végül már gyújtogat s mindenki elveszti lakhelyét: de a szent övéinek falait megőrzi.”

“Tandem urit Hungarorum gens nefanda et cunctorum loca perdit: sed suorum Sanctus servat moenia.” 

A könyörgés egyébként ismét meghallgatásra talált...

A magyarok  898 és 955 közötti több tucat nyugati és déli kalandozásának I. Ottó német-római császár nagy augsburgi győzelme vetett véget. A harcosok  portyázásaitól rettegett egész Itália, az olasz nép félelmét  és kétségbeesését nem egy krónikás feljegyezte. Számos, a mai napig ismert helységnév őrzi nevében a jelenlétet, tudható meg egy gyűjtésből:  így Lòngara, egy Vicenzához tartozó kis település, vagy a Verona melletti Ongarina. A magyarokról kapta nevét a Gorizia környékén található Vogarisca is, Bologna és Mantova egy-egy külvárosát pedig még a 13. században is Ungariának hívták. De előfordultak Friuliban éppúgy, mint Padova vagy Bologna környékén olyan elnevezések is, mint Magyar Gázló, Magyar Kikötő, Magyarok Tábora, Pogányok Háza, Magyar Part.

A mostanság békés céllal Modenába érkező  magyarok biztosan találkozni fognak  a település és a tartomány egyik tradicionális ételével, a gnocco fritto-val. Bárok, vendéglők és éttermek is táblákon nagy betűkkel hirdetik, hogy náluk készítik az eredetit. Főétkezések között vagy előételként szokták fogyasztani. A gnocco fritto sült gombóc, galuska, nudli, csomó vagy leginkább dudor.  Nagyon egyszerű a receptje, nem más mint kenyértészta forró olajban kisütve, hasonló a mi kenyérlángosunkhoz. Emília-Romagna tartományban különbözőképpen hívják, például crescentina, torta fritta vagy   tájszólásban “chisulén” (ha már a magyarok kalandozásainál tartunk, nem úgy hangzik ez, mint hogy “kisülén”?)  Modenában legtöbb helyen kis négyzeteket vagy rombuszokat vágnak a kinyújtott kenyértésztából és kisütés után prosciutto crudo, cotto, salamino vagy formaggio  a töltelék.

Hozzávalók: 500 gr liszt, cc. 180 ml víz, 12 gr élesztő, 70 gr zsír, 10 g só, 1 kis kanál cukor. Törjük apróra az élesztőt, keverjük hozzá a cukrot és öntsük le 50 ml langyos vízzel. Keverjünk bele két kanál lisztet, fél órát hagyjuk pihenni. A lisztet rakjuk tálba, készítsünk mélyedést a közepébe, öntsük rá az élesztős keveréket, tegyük hozzá a  zsírt,  a sót pedig keverjük el a maradék langyos vízben és ezt is öntsük hozzá. Dolgozzuk addig a tésztát, amíg homogén, sima felületű nem lesz. Képezzünk belőle labdácskát, metszünk bele egy keresztet és rakjuk vissza a kilisztezett tálba. Takarjuk le és hagyjuk négy órát kelni, míg háromszorosára nő. Kilisztezett deszkán nyújtsuk  vékonyra, vágjunk 8-10 cm-es formákat. Egy serpenyőben forrósítsunk olajat vagy zsírt  és süssük ki a gnocco-kat. Még melegen tálaljuk, kézzel szétválasztva tehetünk a közepébe szalámit, sonkát, sajtot, mortadellával isteni, de a gyerekek mogyorókrémmel is igen kedvelik.

gnoc2_1.jpg

gnoc3_1.jpg

gnoc3.jpggnoc4_1.jpg

gnoc5_1.jpg

gnoc6_1.jpg

Saint_Geminianus.jpg

st.jpg

dom.jpg

 

Szólj hozzá!

Címkék: utazás magyarok Attila Olaszország Gasztronómia Gasztro Modena Gnocco Gnocco fritto Sült dudor San Geminiano olaszok és magyarok Emilia-Romagna

A bejegyzés trackback címe:

https://akonyvize.blog.hu/api/trackback/id/tr304762424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása