Virágának illata szerelemre késztet, szeplő ellenszere, van fojtó, galamb, here, ugráló, viszkető és a legerősebb mérgeket készítették belőle régen: íme a bab. Szinte minden fajtája mérgező, azonban az étkezésre használt Phaseolus fajták méreganyagai szerencsére a főzéssel elbomlanak. A földművesek régen minden “fészekbe” 4 magot vetettek: egyet a varjaknak, egyet a csókáknak, egyet hogy elrohadjon, és egyet hogy növekedjen. A virágzó lóbabmező illatának Angliában szerelemserkentő hatást tulajdonítottak…
A magyar nyelv több mint hetven különféle babot ismer. A veteménybab, népiesen paszuly, paszulyka, fuszulyka Amerikában őshonos növény. A legrégebbi leletek 8-10 ezer évesek, perui és mexikói ásatásokból kerültek elő. Európába először az 1530-as években került a kezdeti globalizációval, azaz Colombusz Kristóf hajóival, később a többi kontinensen is megjelent. A finomra őrölt bablisztet Plinius szerint már a rómaiak is használták a kenyér szaporítására. Szerepel a bab “Az ezeregyéjszaka meséi”-ben is. Európában lisztjét egy időben étkezésre majd a gyógyításban is használták. Belgiumban a hántolatlan magvakból őrölt liszt a sörgyártásban malátapótló volt. Nagy fehérjetartalma miatt erős ragasztók gyártásához is használtak bablisztet. Fontos élelmiszernövény Olaszországban, Japánban édességeket is készítenek belőle, míg Indiában a magvait pörkölve fogyasztják, mint a földimogyorót.
A mag 40-50% keményítő mellett 22-35% fehérjét tartalmaz ezért tápértéke nagy. Magas a nitrogén, kén, vas és foszfortartalma, sokféle vitamint, így folsavat is rejt. A szárazbab fehérjetartalma tízszerese a burgonyáénak, háromszorosa a kenyérének, de magas az ásványi anyag tartalma is. Vegetáriánusoknak ajánlott, hiszen fehérjéje gabonafélék fehérjéivel kiegészítve a hússal egyenértékű táplálék.
A gyógyításban a bablisztet elsősorban ecettel keverve szeplő ellenszerének tartják, fájdalmak enyhítésére, hurutos köhögés és vesepanaszok, vesekövek illetve nyersen, tejjel keverve vérhas ellen használják. A szárának hamujából főzőtt lúgot már az ókortól vízkórság ellen ajánlották. A babvirágvizet vizelethajtásra és szépítőszerként is alkalmazták. „Babsót“ még gyógyszertárban is árultak fülfájdalmakra. Víz- és vizelethajtó, vesetisztító hatása mellett cukorbetegek részére is nagyon ajánlott. Rostban gazdag, így segíti az emésztést. A hüvelyesek, így a bab is gazdag olyan vegyületben, amely bizonyos védelmet nyújt a bélbe került rákkeltő anyagokkal szemben. Áztatással és fűszerekkel is csökkenthető puffadást okozó hatása. A savanykás tejfölös bab az alkohollal terhelt gyomor legjobb ellenszere.
A tápláló, magas fehérjetartalmú egytálételhez különböző babfajtákat, árpát, felesborsót, lencsét, vöröslencsét, tönkölybúzát, összesen mintegy 400 gr-ot, főzés előtti napon beáztattam. Másnap többször átmostam, majd olivaolajon 1 fej hagymát dinszteltem. 3 szem burgonyát és 2 szem répát feldaraboltam, a hüvelyesekkel és a gabonákkal együtt a hagymára raktam és fedő alatt pároltam. Közben egy edénybe vizet melegítettem, amint felforrt, ráöntöttem a párolódó keverékre úgy, hogy egy ujjnyira elfedje. Babérlevelet, egy kis rozmaringot és parmezán sajt “héját” tettem még hozzá. Amint a bab megpuhult, mintegy másfél óra múlva, kiszedtem a krumplikat, a répákat és egy kis lével együtt összeturmixoltam. Visszakevertem a készülődő ételbe, ez volt a “rántás”. Sóztam, borsoztam és belenyomtam három gerezd fokhagymát. Így vega, de aztán tálaláskor olivaolajjal locsoltam meg, parmezán sajt darabokkal, sült szalonnával és házikiflivel kínáltam. Bő lére eresztve levesnek is kitűnő.
