Hetek óta készülök valamilyen csemegét készíteni reggelire gránátalmával, nemcsak azért, mert enyhén fűszeres, gyümölcsös illata igazán érzéki hatást kelt és így jól indul a nap. Előre elterveztem, mi is lesz a süti, de addig-addig eszegettük a környékünkön termett gránátalmákat, és addig patópáloztam, hogy kifutottam az időből és már csak a boltban tudtam beszerezni a gyümölcsöt. Igaz, a biztonság kedvéért ültettünk egy fát nemrégiben a kertben, türelmes is vagyok, de azért annyira nem, hogy bevárjam, míg néhány év múlva beérnek az első termések. A fa több évszakban is gyönyörködtet, mélypiros virágai apró sötétzöld levelekkel tavasz végéig, a sárgáról narancsszínűre majd pirosra érő gyümölcs pedig egészen decemberig. Szerintem egy kertből sem hiányozhat, hiszen az Édenkertben is termett. Fagytól védett helyen Magyarországon is megél, nátha esetén csak le kell vennünk egy szemet, gyógyír még láz ellen is.
A termés héja érés után, ha nem szedik le, a száradás következtében hirtelen felreped, és robbanásszerűen szétszóródnak a magok, innen a gránátalma elnevezés. Míg olaszul melograno, azaz magvas alma. Őshazája Közép- és Dél-Ázsia, Afganisztán, Irán és Azerbajdzsán szubtrópusi vidékei, innen került földközi-tengeri területekre. Dél-Tirol napos lejtőin is szép gránátalmák díszlenek, Észak-Afrikában, Dél-Amerikában és Kínában is megterem. Ősi gyümölcs, levéből már az egyiptomiak is bort erjesztettek, a szarkofágokba is került, hogy a túlvilágon se hiányozzon. A gránátalma héja és leve évszázadok óta kelmék színezőanyaga. A gyümölcs megfőzésével fekete színű tinta is készíthető.
Csodálatos a gyümölcs, amit mi sem bizonyít jobban, hogy minden kultúrában főszerepet kapott, érdemes egy kicsit olvasni róla. A gránátalma a szír Atargatisz istennő szimbóluma. A görögöknél Aphroditéhez kötődik: ő ültette az első gránátalmabokrokat. Rómában Vénusz gyümölcse, a sok mag miatt termékenységgel kapcsolatos hatást tulajdonítottak neki. A görög mitológiában Perszephonénak azért kellett visszatérnie az Alvilágba Hádészhoz, mert kiderült, hogy evett egy szem alvilágban termett gránátalmát.
A Koránban háromszor említik. A Biblia szerint Salamon papjainak ruháin kis gránátalmák lógtak, a szentélybe csak így lehetett belépni. A föníciaiak is használták szertartásaikon a terméseket. A babilóniaiak úgy tartották, hogy ha harc előtt gránátalmamagokat esznek, legyőzhetetlenné válnak. A zsidók szimbóluma is, a tisztességet és a méltányosságot jelképezi. Szerintük a gyümölcs 613 magot tartalmaz, éppen annyit, ahány előírást tartalmaz a Tóra: 365 kötelességet és 248 tilalmat. A kevés szimbólumok egyike, amely Júdea régi pénzérméin megjelenik, mint szent jelkép. Néhány tudós feltételezése szerint a Paradicsomban az élet fája gránátalmafa, ahogy az ígéret földje hét kincsének egyike is e gyümölcs. Sok festményen tart a kezében a gyermek Jézus gránátalmát, mint például Sandro Boticelli “La Madonna della Melagrana” című festményén (1487). A “Madonna Dreyfus” című Leonardo da Vinci művön Mária gránátalmavirágot tart a kezében (1469).
Mivel a gyümölcs leve a vér színét idézi, a keresztény ikonográfiában a vértanúság jelképe is. A hindu vallásban az egyik Isten, Ganesha neve a "Bijapuraphalasakta", azaz “aki szereti a sokmagvú gyümölcsöt”. Néhol a lakodalmi vendégek a mátkapár belépésekor gránátalmát dobnak a földre: ha darabokra törik, ez szerencsét, gazdagságot és termékenységet jelent, a törököknél ahány mag kiesik, annyi utód várható. A magyarok kedvelt motívuma is volt, valószínűleg őseink Ázsiából hozták magukkal a gyümölcsöt. Mátyás király reneszánsz udvarában vörösmárvány gránátalmák ragyogtak. Nemcsak olasz festmények, hanem Galeotto krónikái is megőrizték a királyi lakomák leírásában.
Virága, a Balaustium égőpiros színe miatt a szerelmet jelképezte, a középkorban gyógyszerként használták a keresztény és arab világban is. A gránátalma nagy mennyiségű flavonoidot (mantocián és guercetin) tartalmaz. C-vitaminban, káliumban és kalciumban gazdag, jelentős B-vitamin forrás. A görög kultúrában használatos volt vesekő ellen, vérzéscsillapító készítésére, lázcsillapításra, féreghajtásra, cserzésre, festésre, sőt mustkészítésre is.
Mára az orvostudomány is bizonyította, hogy hatásos a szív- és keringési rendellenességek, a rák és a gyulladásos megbetegedések megelőzésében és gyógyításában. Tény, hogy napi egy pohár gránátalmalé fogyasztása egy év alatt lecsökkenti az érfali lerakódásokat. Vérnyomáscsökkentő és vérrögképződést gátló hatású a rendszeres fogyasztása, a koleszterinszintet is szabályozza. Állítólag a gránátalma kivonata képes meggátolni a bőrrák kialakulását. Lázcsillapítóként is hasznosnak bizonyult. Az ájurvédikus gyógyászatban a növény minden részét (gyökerek, fakéreg, virágok, levelek) felhasználják. A gránátalma szépít is: kivonata erősíti a bőrszövetet, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású, aktiválja a sejtregenerációt.
A fényes, skarlátvörös gyöngyöket salátákhoz, sós és édes ételek készítéséhez is használhatjuk. Én most cukrászkrémbe kevertem és croissant-ba töltöttem. A cukrászkrémhez 4 dl tejet egy edényben lassú tűzön melegítettem egy biocitrom héjával (egy vaníliarúddal szokták készíteni, de a gránátalma fanyarabb ízéhez ezt illőbbnek tartottam). Eközben 5 tojás sárgájához 100 g mézet adtam, hozzákevertem 50 g lisztet, majd 1 dl hideg tejjel kevertem simára. Ezt öntöttem a meleg tejhez amiből kivettem a citromhéjat és folyamatos keverés mellett vártam, hogy besűrűsödjön. Kész leveles tésztát háromszögekre osztottam késsel, a csúccsal szemközti oldalához raktam egy-egy kanál krémet és néhány szem gránátalmamagot. (A magokat óvatosan szedjük ki, mert fröcsög mindenfelé a lé, hacsak nem kifejezetten gránátalma színű ruhára vágyunk.) Feltekertem a háromszögeket és sütőpapírral bélelt tepsibe raktam, tetejüket felvert tojással kentem meg. 200 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt aranybarnára sütöttem, tetejét porrá őrölt nádcukorral hintettem meg. Szempillantás alatt elkészül. Kell ennél csábítóbb reggeli?
