A KÖNYV ÍZE

Virágának illata szerelemre késztet, szeplő ellenszere, van fojtó, galamb, here, ugráló, viszkető és a legerősebb mérgeket készítették belőle régen: íme a bab. Szinte minden fajtája mérgező, azonban az étkezésre használt Phaseolus fajták méreganyagai szerencsére a főzéssel elbomlanak. A földművesek régen minden “fészekbe” 4 magot vetettek: egyet a varjaknak, egyet a csókáknak, egyet hogy elrohadjon, és egyet hogy növekedjen. A virágzó lóbabmező illatának Angliában szerelemserkentő hatást tulajdonítottak… 

Azért csokiágyon, mert így legalább meg kell olvasztani  a csokit, van indok a nyalakodásra, hiszen a tál alján maradtat ujjal ki lehet törölgetni, mégse menjen kárba…A mandulapuding pedig azért készült, mert a Barozzi torta készítésekor nem használtam fel minden mandulát. A mandula egyébként rózsaféle, a legközelebbi rokonai az őszibarack, a szilva és a kajszi.

Egy pohár bor sok mindenről tud mesélni: a föld zamatáról, a napfény ízéről, a szőlőről, amiből készült, annak “neveltetéséről”, hogyan dolgozták fel,  a bort miképpen tárolták… Úgy tartják,  a modenai Lambrusco bor nagylelkű  és őszinte, mint azok az emberek, akik itt élnek. Egy szempillantásra van tőlünk a "campagna",  a szántóföldek és a tanyák, így láthatom, hogyan nevelkedik a labrusca szőlőfajta, ráadásul az egyik szőlőültetvény valóban vadon, mindenféle metszés nélkül, akár a diófa tetejére felkúszva hozza termését.  Október végéig ízlelgethettem, miként változik szinte napról napra a szemek zamata. E szőlőfajtából készült rubinvörös Lambrusconak, ennek a szénsavas, kétszeres erjedésű bornak utánozhatatlan a karaktere: ahogy már a Parmezán sajtnál is írtam, a termőföld, a klíma és az ember szövetsége rendkívüli  kulináris élményeket nyújt.

Ideje van az olajos magoknak, hisz itt a tél… no meg a zimankós napokon a hús is megérdemel vastagabb öltözetet, így a csibemell bundája most pinoli, tök- és napraforgómagokból készült. A mandulafenyő magját, a pinolit Itália különböző térségeiben "pinoccoli"-nak vagy "pinocchi"-nak is hívják, innen  a Carlo Collodi által megálmodott Pinokkió, a híres fabábú elnevezése is. A festői szépségű Pinus pinea fenyő régóta látja el az embereket táplálékkal, a fenyőmagokat már az ősemberek is fogyaszthatták. Az olasz tengerparton gyakran sétálhatunk végig pinetán, azaz  mandulafenyőfákkal ölelt partszakaszokon. Az ország jellegzetes fafajtája, ezért szimbóluma is, olyannyira, hogy az angolok olasz mandulafenyőnek, míg a franciák olasz fenyőnek nevezik e fenyőfajtát.

Amikor már a tökkel torkig vagyunk, mondjuk most, érdemes a többi narancsszínben pompázó őszi termésből is készíteni valami csemegét. Nekem így született a Mandarinello-val áztatott almás-répás süti kakiszilvával töltve. Vitamin és narancssárga színorgia a javából…

Nosztalgiázom egy picit, próbálom visszacsempészni  mindenféle formában a napsugarakat a  borongós napokon. Az ősz gyümölcseiből például kellemesen langyos, lelket melengető leves készülhet. Raktam bele többfajta almát, körtét, őszibarackot, kökényt és ringlószilvát is. A szilváról eszembe jutott Bálint gazda: imádtam nézni az Ablak című műsorban annak idején, olyan nagy szeretettel és tudással beszélt a zöldségekről, gyümölcsökről, hogy az embernek azon nyomban, 17 évesen kedve támadt kimenni a mezőre, feltörni az ugart és megművelni. De tényleg! Szilvafát azóta már ültettem, Bálint gazda pedig manapság, 93 évesen is osztja népszerű tanácsait, még  a Facebook oldalán is.

Szigorúan hétpecsétes a receptje több mint 100 év óta, még a nevét is  levédetették. Ez az olasz “Torta Barozzi”.  Természetesen minden Modena megyében élő háziasszony tudja a titkos összetételt. A szomszédom is felhívta rá a figyelmemet és megosztotta velem az édesanyja receptfüzetében találhatót. Majd hallottam és elolvastam még vagy húsz félét, persze mindegyik különböző volt. Annyira kíváncsi lettem, hogy elmentünk megkóstolni az eredetit Vignola történelmi belvárosának cukrászdájába, aztán készítettem egy másolatot: kikísérleteztem a magam Barozziját. Így most már én is birtokában vagyok egy tuti receptnek, és felvehetem a "faterom odaadta a Golfot, jöttök egy körre kicsi csírák"  tekintetet. Úgyhogy meg is osztom veletek a titkot. Ezt sütöttem meg Flóra  SAD receptversenyére.

Hirtelen ötlet volt a lecsós pizza: a család pizzát evett volna én meg lecsót kívántam. Lett mindkettő, össze is házasítottam őket. Ki kell próbálnotok! Nálunk egyébként pizzamánia van. Bizony az. (Az előző mondatot a lányom írta bele titokban, nemrég vettem észre.) Másoknál még inkább: tudtátok, hogy majd 17 ezer km-t utazott a legtávolabbra megrendelt pizza? Londonban készítettek egy vegetáriánus pizzát, amit aztán 16949 km-re, Melbourne kellett kiszállítani. Két nap alatt ért oda... A világ legdrágább pizzája, a “XIII. Lajos”  2 személyre  8.300, míg a new-yorki “Pizza Royale 007”  3.000 Euróba kerül…

Tudom, tudom! Nincs még itt az ideje a diós bejglinek, minek már most, lesz nekünk még bejglimérgezésünk, de… Anyukám küldött a gyerkőcöknek jónéhány rúddal, tudja, hogy imádják. A mamát. A bejglijét is. Édesanyám ráadásul nem diós bejglit készít ám, hanem bejglis diót: annyi a töltelék, ki sem látszik a leheletvékony tészta. Egész álló nap szöszmötöl rajta, kész kulináris remekmű. A legjobb barátnőm, Bella pedig balatoni levegőt lélegzett diókat küldött, így a süti elfogytával nekiálltam én is, hogy utánpótlást készítsek. De a nagymama íz, az valahogy mindig hiányzik az enyémből…

Eleinte a parmezán sajttal nem voltam kibékülve, csak azért, mert nem rajongtam a tejért. Magyaros ízlelőbimbóim sem szerettek azonnal belé. Aztán a gyerkőcöknek pici korukban jó olasz szokás szerint már szórtam a zöldségpürékbe só helyett, az ételeink pedig mostanra már elképzelhetetlenek nélküle. Olaszországban a sportolók általában mérkőzések után egy darab parmezán sajttal kezdik az étkezést, annyira táplálónak és egészségesnek tartják.

Formája miatt vágykeltő hatást tulajdonítanak neki, a szerelem almájának is nevezik. A padlizsán Indiában volt őshonos, de dokumentumok bizonyítják, hogy   Délkelet-Ázsiában is ősidők óta termesztették. Európában ismeretlen volt sokáig, az arabok hozták be Szicíliába a 15. században, melyet neve,  a “badinjan” is bizonyít, mivel nem volt latin vagy görög elnevezése.

A mákszem éppen olyan értékes, mint a fokhagyma vagy a spenót. Régen minden bódító, mérgező italt, sőt  minden narkotikumot átvitt értelemben mákonynak neveztek. A magyar archaikus hitvilágban elsősorban rontáselhárító szerként használták. Szent György és Luca napján vagy tehénellés idején az istálló köré szórt mák megakadályozza a boszorkány behatolását. A karácsonyi mákos tésztából a baromfinak is adtak, hogy sok tojása legyen. Apró szemeihez bőségvarázsló és termékenységserkentő motívumok kapcsolódnak. Valamikor szerelmi jósláshoz is használták. Ha a karácsonyi vacsora közben a lány a bátyja villájáról levett mákoskalács falattal kiszalad az utcára, az a fiú lesz a férje, akit először meglát…

Feltételezhetően Afganisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán az őshazája. A pipacs rokonáról már Hippokratész is írt Kr. e. 460-ban, a görögök és az egyiptomiak a zöld máktok nedvét fájdalomcsillapításra, görcsoldóként, valamint köhögés ellen használták. A görögök gyakran ábrázolták az isteneiket mákkal, a növényből kinyert morfium pedig a mitológiai Morpheusz után kapta a nevét. A rómaiak már akkor is előszeretettel ízesítettek vele süteményeket, sőt vallási szertartások bevált kellékeként is funkcionált. Gubója alkaloidákat tartalmaz; ezek közül a legfontosabbak a morfin, a kodein ás a papaverin, amelyek jelentős gyógyszerek alapanyagai.

Manapság elsősorban édességekbe használjuk, pedig értékes gyógynövény is! Számos kultúrában természetes gyógyszerként tartják számon. A mák a népi gyógyászat szerint nyugtató, görcsoldó hatással bír. Fogyasztása javítja az emésztést,  a nem kívánatos méreganyagoktól is megszabadít.
 Magas a fehérje tartalma, B6-, E-vitamin, kalcium, magnézium cink, vas és Omega6 található benne nagy mennyiségben.

Ha a darált mákot  összekeverjük egy kis mézzel és minden nap 1-2 kanállal megeszünk belőle, sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a csontritkulást. Hűtőszekrényben tartsuk ezt a keveréket, mert a levegőn hamar megavasodik. A mákszemeknek ugyanis közel 50%-os az olajtartalma és háromszor annyi E-vitamin található benne, mint az olívaolajban, így a mákolaj étolajként is kiváló.

Mivel a mákszem mentes az alkaloidáktól, gyerekek is fogyaszthatják. Így nemrég bobojka, azaz mákos guba került az asztalra vaníliapudinggal és almakompóttal. 1 liter tejet lassú tűzön felforraltam. Még forrón belekevertem 15 dkg darált mákot, 15 dkg nádcukrot és 5 dkg vajat. 10 darab kisebb kiflit széttépdestem egy tálba, ráöntöttem a mákos tejet, majd egy csomag vaníliás pudingporból készítettem rá hígabb öntetet. Néhány szem almát felapróztam, meggőzöltem majd megszórtam pici fahéjjal.  

Végül az almákat mézbe forgattam és a bobojka tetejére szórtam. Mákony a javából..

.

Egyik nagy kedvencünk Csukás István. Mesehősei, így Mirr Murr barátja, Oriza Triznyák is többek között ötletes nevének köszönheti halhatatlanságát. Az Oriza egy csecsemőtápszer volt, amelyet egy nagy hasú csecsemővel reklámoztak, míg  a Triznyák egyszerűen beugrott neki – mondta az író a név választásról. Az Oryza a rizs latin neve, a Triznyák meg ugye  a rizsnyákra hajaz, nálunk meg így lett az egyik rizses eledelünk Oriza Triznyák.

Miért nevezik azzurrinak az olasz válogatott focistákat és sportolókat, miközben Olaszország zászlója zöld, fehér, piros? Nem hagyott nyugodni a kérdés, így rákerestem: a Savoyai-dinasztia színe volt az azzurro vagyis savoyai-kék, az ország egyesítésében fontos szerepet játszó uralkodó család jele egy fehér pajzs volt vörös kereszttel kék alapon. A Savoyaiak uralkodásának idején lépett először pályára az Olasz Királyság fociválogatottja a mítikus azúrkék mezben és a dinasztia szimbólumával 1911. január 6-án Milánóban egy barátságos meccsen, éppen a magyar válogatott ellen. (Az eredmény 1-0, 22. perc: Schlosser).  Így kezdődött.

Mielőtt elkészítjük a popcornt és megnézzük Petőfi Kukoricza Jancsijának történetét Jankovics Marcell gyönyörű rajzfilmjén, érdemes olvasni egy kicsit a kukoricáról. Egy tréfa miatt például sokáig vitatott volt a kukorica eredeti élőhelye, ugyanis az egyiptomi piramisok feltárásakor az egyik szarkofágba viccből elrejtettek egy marék afrikai  kukoricát, melyet “feltárt” egy régész…

“Utálom a hamis romantikát, mely valaha - álszeméremből - kisütötte, hogy "enni prózai dolog, nem enni viszont költői". Micsoda képmutató hazugság. Aki eszik, az mindig őszinte. Figyelje meg, milyen odaadó, minden egyebet kizáró érdeklődéssel, elmélyedéssel pillant az evő arra a falatra, melyet majd bekebelez s nemsokára saját egyéniségévé magasztosít. Aki eszik, az szerelmet vall az életnek. Nem közönyös művelet. Az sem közönyös, hogy mit eszünk. Végre vele építjük sejtjeinket, vele folytatjuk önmagunkat, mert az étvágy, a vak ösztön világosan látja, mi alkalmas arra, ami kiegészíti a névjegyünkön jelzett sejtcsoportot, mely egy bizonyos jellemet, akaratot, vágyat jelent. Amikor Shakespeare evett, akkor ő Shakespeare-t építette.”

Sok fügével készült receptet olvasni mostanság, így utána néztem, mit is kell tudni róla. Majd házasítottam borral, mézzel, fahéjjal.

Számos érdekes dolgot fedeztem fel az aranyalmáról, azaz a paradicsomról. Gnocchival, mozzarellával és bazsalikommal egyszerű de isteni fogást készíthetünk vele.