Amikor már a tökkel torkig vagyunk, mondjuk most, érdemes a többi narancsszínben pompázó őszi termésből is készíteni valami csemegét. Nekem így született a Mandarinello-val áztatott almás-répás süti kakiszilvával töltve. Vitamin és narancssárga színorgia a javából…
Érdemes ültetni a kertünkbe sárgabarack és mézízű datolyaszilvát adó fát, pompázatos látványú, jól tűri a fagyot és még télen is szedhetünk róla gyümölcsöt. A legrégebb óta ismert gyümölcsök egyike, Kínában már 2000 évvel ezelőtt termesztették. A kakiszilva, datolyaszilva vagy japánlótusz az ébenfafélékhez tartozó kultúrnövényfaj. Délkelet-Ázsia, Kína és India ősi kultúrnövénye, ezért a Kelet almájának is nevezik. A kínaiak a hét erény fájának tartják: sokáig él, nagy árnyékot ad, a madarak fészket rakhatnak az ágaira, nem bántják a paraziták, az őszi sárga-piros lombozat a fagyokig nagyon látványos, a fája kiváló tüzelőanyag és nagyon jó trágyát ad a bőséges lombozat. Japánban és Olaszországban is nagyon elterjedt gyümölcs, sok kertben díszlik télen a már lombtalan, de a fenthagyott gyümölcsök miatt még narancs színben pompázó fa. A béke fájának is nevezik: az 1945 augusztusi Nagaszaki elleni atomtámadást csak néhány kakifa élte túl…
A datolyaszilva a lombok elszíneződésével egyidőben, ősszel kezd érni, termése akár a fél kg-ot is elérheti. Lehet gömb, lapított gömb és megnyúlt alakú is. Éretlenül nem érdemes megkóstolni, akár “szájzárat” is kaphatunk, olyan keserű. Utóérés után lesz narancssárga húsa puha és édes, melyet kikanalazva érdemes fogyasztani. A konyhában alma mellé téve például 2-3 nap alatt beérik. Aszalva is nagyon ízletes, a gyümölcscukor kiül az aszalványra, márványszerűvé varázsolva azt. 100 grammja mindösze 65 kalória, gyümölcs- és szőlőcukor-tartalma eléri a 17-25 %-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasav rejlik benne. Jelentős a A-, C-, P, B1-, B2-, és E-vitamin tartalma. Kálium, magnézium és jód, jelentős mértékű vas, kalcium, foszfor, kis mennyiségben mangán és réz található benne.
A kakiszilva is gyógynövény: nagy rost- és a pektintartalma miatt jó hatással van a bélrendszerre. Fontos szerepe van a pajzsmirigy betegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer.
Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. Megpörkölt magja kávépótló. Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva is.
A narancsszínű csemegéhez lereszeltem 25 dkg sárgarépát, egy szem almát és egy biocitrom héját. 20 dkg őrölt nádcukrot kikevertem 3 tojás sárgájával, majd 1 dl napraforgóolajjal. Ehhez kevertem 30 dkg lisztet, melyben fél csomag sütőpor is volt. Habbá vertem a 3 tojásfehérjét csipet sóval és a masszához kevertem. Sütiformában 170 fokon 30 perc alatt megsütöttem, majd pogácsaszaggatóval kerek formákat készítettem. Kiszedtem néhány kakiszilva belsejét, egy picit összeturmixoltam. Mandarinlikőrbe áztattam a felnőtteknek szánt sütik alját, majd megkentem mindegyiket kakiszilva belsejéből frissen készített lekvárral. Néhány mandarint cukorban megforgattam majd serpenyőben enyhén karamellizáltam és ezzel kínáltam.
