„Hurka, kolbász, sonka, rántott csirke!” - a magát a nyerskoszt és koplalás mesterének tartó Bicsérdy Béla elleni tüntettek így állítólag 1926-ban. Az örök élet tanát hirdető különcről Kosztolányi Dezső kapcsán tettem említést. Nagyon érdekes, megfontolandó és tanulságos történet az övé: kigyógyította magát minden betegségből, ötvenévesen világbajnok lett, folyamatosan kutatta a nyers étel hatásait, miközben azt hirdette, hogy 750 évig fog élni…
Bicsérdy fiatal korában sokat olvasta az I. században élt író, Lucrétius feljegyzéseit egy görög népcsoportról, akik „táplálékaik közül mindennél többre becsülték az erdők vörösen csillámló almáit, mégis évszázadok teltek, de daliás termetük egy hüvelyknyit se rokkant”. Az adótisztként dolgozó erdélyi fiatalember 20 évesesen szifiliszes lett, amely akkoriban gyógyíthatatlan betegségnek számított. Megtanult franciául, németül, angolul és sokat utazott, hogy gyógymódot találjon. Ismereteit folyamatosan bővítette és a keleti filozófiát is tanulmányozta. Végül saját kezébe vette a sorsát. Előbb vegetáriánus lett, majd áttért a nyerskosztra. Sokat sportolt és atlétikai versenyeket nyert. A víz alatti búvárkodásban rekordot is döntött. Kísérletezett magán: a nyerskoszt, a böjt és a különféle izzasztókúrák kombinációjából egy sajátos módszert dolgozott ki, miközben folyamatosan kutatta az egészséges táplálkozást is. Minden betegségből, még a szifiliszből is kigyógyította magát, visszanőtt a haja és - saját állítása szerint - három foga is. Még a nyers légyölő galóca emberre gyakorolt hatásait is tanulmányozta, amelybe majdnem belehalt.
“A halál legyőzése” címmel jelent meg könyve, mely nagy visszhangot kapott. „Az embernek nem szabad megsemmisítenie különböző sütési-főzési eljárásokkal a természet műhelyében készült élelmet, mely visszafejlődést és korai halált hoz számára. A főtt-sült vegetáriánus ételek a növényi trágya színvonalán állnak… Ezek az ételek mindig félrevezetik az embert, minden esetben többet fogyasztunk belőlük a kelleténél, mert érzékszerveink ezen természetellenes és holt anyagokkal szemben nem reagálnak… Aki vegetáriánus receptek felől érdeklődik tőlem, semmit nem értett meg könyvemből. A főzés mestersége az élet tudományával összeférhetetlen.” Elkezdte hirdetni a nyerskoszt és a koplalás dicsőségét, azt hirdette, hogy a szervezetet nyers növényi koszttal és kéthetes, vagy 45 napos böjtökkel meg kell tisztítani a káros erjedést előidéző anyagoktól.
Egész Erdélyt bejárta, többszáz előadást tartott. Magas, szikár, elegánsan öltözködő és választékosan társalgó karizmatikus személyiség volt, hamar népszerűvé vált. Tanait egy mozgalom, a “bicsérdisták” is népszerűsítették, hatására Aradon több bicsérdista étkezde is nyílt. Tanításaiban a táplálkozáson és a böjtön kívül részletesen kitért a mozgásra, légzésre, napozásra, munkára, pihenésre, meditációra, pozitív gondolkodási módra is. Szerinte az „energikus törekvők” soha ne reggelizzenek, hanem legyen az ebédjük alma vagy más idényjellegű gyümölcs, esetleg dióval vagy hámozott mogyoróval. Este pedig a legmegfelelőbb vacsora az őrölt dió mézzel és tejfellel, és kevés élesztő nélküli kenyér.
Száz, egyenként 500 oldalas kötetben tervezte megírni összes műveit és mint mondta, ezért meg fogja kapni a Nobel-díjat, ahogy azt is kijelentette, hogy 750 évig fog élni. Kolóniát hozott létre Ada Kaleh szigetén, hogy földi Paradicsomot teremtsen híveivel. Az egykor a Dunán, Orsova alatt kb. 3 kilométerre található szigeten törökök laktak. (A szigetet 1972-ben a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után vízzel árasztottak el.)
Bicsérdy saját magát Zoroaszter és Jézus után a harmadik egyetemes mesternek tartotta, aki az emberiségnek világosságot nyújt és utat mutat. Azt hangoztatta, hogy olyan képességeket fejlesztett ki, amivel addig senki se rendelkezett. A romániai orvosok egy része kuruzslással vádolta. Tömeghisztéria alakult ki körülötte, előadásait be akarták tiltani, azonban ez tiltakozási hullámhoz vezetett. 50 évesen világbajnok lett súlyemelésben, életmódjának és edzettségének köszönhetően: fekve 188 kilót nyomott ki. „Szervezetem fejlődik, erőm háromszorosa a húsz évvel ezelőttinek... Rendszeremben Mester lettem, szellemi és testi erőm folyton növekszik... Napi 22 órát dolgozom. Kétórai alvás folytonos tökéletesedésem mellett is elegendő részemre.” - nyilatkozta a Beszélgetés Bicsérdy Bélával, aki még hatszáz évig akar dolgozni rendszerén című riportban.
Népszerű volt a hölgyek körében és követői közé sok értelmiségi tartozott. Több ízben hallgatta előadását Babits Mihály, felkereste őt Bartók Béla és Kodály Zoltán is. A bicsérdisták közül sokan meggyógyultak betegségeikből, betartva az előírásokat. Hívei lapot is próbáltak alapítani, az ellentábor viszont egyszerűen legyilkosozta, mivel követői közül voltak olyanok is, akik félreértelmezték a sokszor amúgy is túlzásokba eső tanításait és belehaltak a koplalásba. Például 1929. áprilisában hírül adta az újság, hogy dr. Zólyomi Arturné, egy előkelő aradi kereskedő felesége Bicsérdy hívévé szegődött, így csak gyümölccsel táplálkozott, húst és főtt ételt nem evett. Napról napra gyöngült, de nem volt hajlandó változtatni az életmódján. Budapestre egy szanatóriumba szállították, ahol később a kielégítő étkezés hiánya miatti végelgyengülésben elhunyt, azaz éhenhalt. A mester később beszüntette az előadásokat és a könyvet is visszavonatta a nagy botrányt okozó halálesetek miatt. Elismerte, hogy voltak tévedései, például amikor kezdetben hosszú, több hetes koplalásokat írt elő. Ötödik feleségével 1944-ben Németországba ment, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahol nem sokkal később szívelégtelenségben elhunyt.
