A KÖNYV ÍZE

Konyha, kultúra, étel és irodalom. Ízletes körítés, érdekes történetekkel szórakoztatás, az egyszerűség nagyszerűsége. Alapanyagok és kíváncsiság.

portré.jpg

book5b.jpg

 

Miner.hu

Magyar gasztroblogok gyűjtőhelye

Creative Commons Licenc

A blogon található írások, saját fotók a szerző  tulajdonát képezik, ezek másolása, terjesztése akár részletként is csak előzetes írásbeli engedéllyel lehetséges. Kivételt képez az Index2, illetve azok a gyűjtőportálok is, ahol nem közlik az egész írást, csak annak első pár sorát, folytatásért pedig a blogomra kattint az olvasó.

postaláda.jpg

kantortothkriszta@gmail.com

Címkék

"Charmat" (1) aceto balsamico (1) aceto balsamico di Modena (1) Ady (1) aioli (1) ajurvédikus gyógyítás (1) allicin (1) alliin (1) alma (1) Almásy László (1) almás süti (1) ananász (1) ananász-papaya lekvár (1) antibiotikum (1) anyakovász (1) aranyalma (1) árpa (3) Árvalányok (1) aszalt gyümölcs (1) asztalnok mester (1) Attila (1) azzurri (1) Az angol beteg (1) A hülyeség kora (1) A szerelem almája (1) bab (1) babapiskóta (1) Bagna cauda (1) Bálint gazda (1) Balzsamecet (1) balzsamecet (1) barna rizs (1) Barolo (1) bejgli (1) Besztercei (1) betegség (1) bicsérdizmus (1) Bicsérdy Béla (2) bobojka (1) Boccaccio (1) bodzalekvár (1) bonbon (1) bormártás (1) bőrrák (1) briós (1) Buddha (1) Buddhizmus (2) Cato (1) Ceylon (1) Charlie és a csokigyár (1) chili con carne (1) citromos méz (1) Codex Atlanticus (1) cornetti (1) crema pasticcera (1) croissant (1) Cselenfi János (1) Csendes-óceán (1) csirkemell (1) csodaszer (1) csokikrém (1) csokimáz (1) csokis (1) csokis süti (1) csokoládé (3) csöröge (2) Csukás István (1) cukrászkrém (2) Dalai Láma (1) Datolyaszilva (1) diéta (1) dijoni mustár (2) dió (1) dióbél (1) diós (1) diós bejgli (1) disznóvér (1) DOP (2) édesnemes fűszerpaprika (1) egészséges édesség (1) egészséges ételek (1) Egyiptom (3) egytálétel (1) élesztő (1) Élet és Irodalom (1) Emilia-Romagna (4) érdekességek (1) erjedés (1) étekfogó (1) evés (1) fagylalt (1) fahéj (2) fánk (1) farsangi étel (1) fehér rizs (1) fenyőmag (1) fermentáció (1) Ferrero (1) focaccia (1) fokhagyma (1) földimogyoró (1) forgácsfánk (1) főtt must (1) főzelék (2) Franciaország (1) füge (1) fügeesszenciás joghurt (1) fűszer (1) fűszeres sajtgolyó (1) fűszerpaprika (1) fuszulyka (1) Gasztro (8) gasztronómia (3) Gasztronómia (3) gersli (1) globális felmelegedés (1) GMO (1) gnocchi (2) Gnocco (1) Gnocco fritto (1) gránátalma (1) Grecsó Krisztián (1) gyógyhatás (1) gyógynövény (2) gyógyulás (1) gyümölcsleves (1) házi joghurt (1) házi kenyér (1) házi mogyorókrém (1) házi nutella (1) Himalayablues (1) Hippokratész (2) Hús (1) I. Károly (1) II. Viktor Emanuel (1) indiai füge (1) Indul a bakterház (1) Irodalom (2) ivóvízhiány (1) jak (1) Japán (2) joghurt (1) Jókai (1) József Attila (1) juhtúrós puliszka (1) Jupiter makkja (1) K.Kovász & co. (1) kacsatojás (1) kakaó (1) Kakiszilva (1) kalács (1) kalocsai paprika (1) karácsonyi menü (1) kávés (1) kekszes süti (1) kelt fánk (1) kenyérsütés (1) kenyértészta (1) kivándorlás (1) Kobe marha (1) koleszterin (1) kolin (1) kolónia-összeomlás (1) konyhaművészet (1) könyv (1) kopra (1) Kosztolányi Dezső (2) kovász (2) kovászmag (1) középkori konyha (1) középkori magyar konyha (1) kukorica (1) kukoricaleves (1) Kutyaszar (1) L-carnitin (1) Laktobacillus bulgaricus (1) Lambrusco (1) láz (1) lazac (1) lázcsillapító (1) lecsó (1) lecsós pizza (1) lencse (1) Leonardo da Vinci (2) lepény (1) leveles tészta (1) leves (2) licopin (1) liszt nélkül (1) lúdláb (1) lúdláb torta (1) magyarok (1) majdnem Torta Barozzi (1) mák (1) mákkrém (1) mákony (1) mákos (1) mákos guba (1) mákos süti (1) Mandarinello (1) mandula (2) mandulapuding (1) mandulás süti (1) mandulatej (1) mángold (1) maradék (1) marcipán (1) marhahús (2) mascarpone (1) mascarpone házi (1) mazsola (1) mazsolabor (1) megfázás (1) méh (1) melanzana (1) melograno (1) méz (1) Minoh (1) mítosz (1) mocsi (1) Modena (3) mogyorókrém (1) Momo (1) Móricz Zsigmond (1) must (2) mustár (1) mustáros lazac (1) napraforgómag (1) narancslekvár (1) nátha (1) nektár (1) népi gyógymód (3) népi orvoslás (2) Nizza (1) növényi ösztrogén (1) nudli (1) nutella (1) nyerskoszt (1) Nyugat (1) O-bento (1) olaszok és magyarok (1) Olaszország (1) Olasz Királyság (1) olasz konyha (1) olasz sütemény (1) olívabogyó (1) olivaolaj (2) olívaolaj (1) olvasás (1) öntött saláta (1) Oriza Triznyák (1) őrölt paprika (1) őrölt pirospaprika (1) őstulok (1) Ovidius (1) Padlizsán (1) padlizsán (1) palacsinta (1) paprikaőrlemény (1) paradicsom (1) paradicsompüré (1) parboiled (1) parmezán sajt (3) Parmigiano Reggiano (1) Parti Nagy Lajos (1) paszuly (1) pellagra (1) pesto (1) Piaszt Erzsébet (1) pinoli (1) pizza (1) Polinézia (1) portói (1) probiotikumok (1) prosciutto (1) puding (1) rakott padlizsán (1) rák ellenszere (1) ramen leves (1) rántott csirke (1) rántott falevél (1) receptek (1) reformkonyha (1) reggeli (1) Regős Bendegúz (1) répatorta (1) repülés (1) ringló (1) rizs (1) rizses zöldséges hús (1) rizssör (1) Róma (1) római pizza (1) rózsavíz (1) rozsliszt (1) sáfrányos rizs (1) sajtgolyó (1) saláta (2) Salsomaggiore (1) Sandro Boticelli (1) sanguinaccio (1) San Geminiano (1) Savoyai-ház (1) sebgyógyulás (2) Simai Kristóf (1) soba tészta (1) solanin (1) sonka (1) sörélesztő (1) sós palacsinta (1) spagetti (1) spenót (2) Sri Lanka (1) Streptococcus thermophilus (1) sült disznóvér (1) Sült dudor (1) sütés (1) süti reggelire (1) süti sütés nélkül (1) szalagos fánk (1) szaloncukor (1) szardella (1) szarvasmarha (1) szegedi paprika (1) szerelem almája (1) szerelmi bájital (1) Szerzetesek (1) szicíliai narancs (1) szilva (1) szőlő (1) Taxidermia (1) tej (1) tejallergia (1) tejérzékenység (1) tejszín (1) Tendzin Gyaco (1) tengeri (1) természetes gyógyszer (2) testtömegindex (1) Tibet (1) tiramisu (1) tojás (1) tojásgyümölcs (1) tojáskód (1) tökmag (1) tökmagolaj (1) töltött palacsinta (1) tomatin (1) tönkölybúza (1) törökbúza (1) törökparadicsom (1) török ételek (1) tradícionális modenai balzsamecet (1) Trebbiano (1) tudomány (1) Tuvalu (1) tyúk (1) utazás (1) vadlazac (1) vadmajmok (1) vadrizs (1) vaj (1) Váncsa István (3) Vega (1) Vegetarianizmus (1) Vezúz (1) Vignola (1) Visegrád (1) Vitis Labrusca (1) wagyu (1) xocoatl (1) Záh Felicián (1) zöldborsó (1) zöldborsó főzelék (1) zöldcitrom (1) zöldség (1) zsír (1) Címkefelhő

Fügét mutatok

2012.09.28. 07:45 A könyv íze

füge1.jpg

 

Sok fügével készült receptet olvasni mostanság, így utána néztem, mit is kell tudni róla. Majd házasítottam borral, mézzel, fahéjjal.

A füge legfontosabb tulajdonsága, hogy gyógyír sok nyavalyára. Áldásos hatásait már 10 ezer év óta ismerik. A gyümölcs  eredetét  Kis-Ázsiában kell keresni. Már az első mezőgazdasági civilizációk - Mezopotámia, Palesztina és Egyiptom – termesztették, hatalmas fügeültetvények voltak a fáraók korában. Innen terjedt el az egész Földközi-tenger medencéjében. A mediterrán füge pedig a kaukázusi és Fekete-tengeri régióból származik. A legenda szerint Magyarországra a fügét a törökök hozták magukkal és először a Gellért-hegy déli lejtőjén telepítették a kivágott szőlők helyére.

Ez az eperféle nem egyszerű húsos termés, hanem apró termések sokaságából álló, a befelé fordult, elhúsosodott virágzati tengelyt is magában foglaló terméságazat. A fügéknek négy nagy csoportja van: a kaprifikuszok terméseit parányi rovarok, a fügedarazsak termékenyítik meg, a török szmirnai virágai önbeporzók és  sok magot tartalmaznak; a közönséges vagy adriai fügék gyümölcsei megtermékenyítés nélkül érlelik be mag nélküli terméseiket;  a San Pedro pedig az utóbbi kettő tulajdonságait egyesíti. A magyar kertekben érlelődő fügék a közönséges fügékhez tartoznak.

A fügefa gyümölcse szénhidrátokban gazdag, kitűnő tápanyagforrás. A “Terebess gyümölcskalauz” szerint gyógyító hatásáról Urukagina sumer király már 2900 évvel időszámításunk kezdete előtt beszámolt. A Biblia is megemlékezik róla. A fügetermesztés és a fügeevés igazi szakértői azonban a görögök és rómaiak voltak. Krisztus előtt 753. április 21-én alapította meg Rómát Romulus és Remus, ott, ahol egykor a legenda szerint egy anyafarkas egy fügefa alatt szoptatta őket. Plinius idejében már 29 féle fügét ismertek. A füge birtoklása büszkévé, erőssé tette a római polgárokat és sokszor féltékennyé is. Amikor Cato — jól ismerve patrícius barátait — egy tál csodálatos karthágói fügét rakott a tanács asztalára, a város bölcsei haragra gerjedve indultak Karthágó elfoglalására: azt, hogy a világon valahol jobb füge terem, mint Itáliában, egy büszke római sem viselhette el. Így vált a lakomák édes csemegéje a ravasz Cato kezében a hódítás eszközévé.

Különleges, misztikus növény a füge egyik közeli rokona, a szikomorusz, a „szent fügefa". A hatalmas termetű növény az indiaiak büszkesége, úgy tartják, égi sugallatai közben Buddha alatta tartózkodott. Az indiai fügéhez nincs köze, ez  egy másik fügeféle, a fügekaktusz termése. A nacza és a maya indiánok már termesztették. Ocelot és jaguárbőrrel együtt fizetőeszközként használták. A fügekaktusz gyümölcsét manapság tunának,  mi lófügének hívjuk. A mai Mexikóban a legjelentősebb táplálék a kukoricával és tequila agavéval együtt. A gyümölcsöt nyersen vagy szárítva fogyasztják. A héjon szúros tüskék vannak, ezért alaposan meg kell tisztítani, és hámozni. Íze leginkább a kakiszilvára emlékeztet, állaga pedig kocsonyás.

A közönséges fügének sokféle hatása ismert, például hashajtó. A termésben és a fiatal levelekben található bioaktív anyagok emésztést elősegítő, lágyító, nyugtató, gyulladásgátló, vérnyomáscsökkentő, méregtelenítő és köptető hatásúak. Vértisztító és emeli a spermák számát. A levelek a trigliceridekre gyakorolt hatásuk következtében hatékonyak a cukorbetegség kezelésében. Légúti panaszok esetén hatásos köptetőszer. A rügyeket glicerinbe áztatják, és az így nyert kivonatot gyomorhurut kezelésére használják. A füge tejnedve (latex) külsőleg enyhíti a kisebb fájdalmakat. A gyümölcs csillapítja a  szájüregben lévő afták okozta kellemetlen érzést is.

A szárított gyümölcs gazdag A és B vitaminban, proteint, cukrot, ásványi sókat (foszfor, magnézium, kálcium) tartalmaz és ez is elősegíti az emésztést.

Imádod a forralt bor illatát? Próbáld ki a fügét bormártással:

4 nagyobb lila füge

250 ml könnyű, desszertekhez való vörösbor

50 ml Portói

1 teáskanál fahéj 

2 szegfűszeg

2 teáskanál méz

1 kis vanília

 60 g nádcukor

Óvatosan mossuk meg a fügét, úgy, hogy ne sértsük meg a bőrét. Távolítsuk el a szárát és metszünk éles késsel egy kis keresztet a helyére. A fügén és a mézen kívül minden összetevőt tegyünk egy edénybe és forraljuk fel a bort. Rakjuk takaréklángra, helyezzük a borba a gyümölcsöt és néhányszor óvatosan megforgatva öt percig főzzük. Vegyük ki a fügéket, hagyjuk kihűlni és daraboljuk fel. Eközben főzzük tovább a vörösboros mártást addig, amíg legalább a felét elfőtte. Ezután vegyük ki a szegfűszeget. Ha langyossá hűlt a mártás, keverjük bele a mézet,  öntsük a fügére és hagyjuk kihűlni. Tejszínhabbal vagy vanília fagylattal kínáljuk. 

füge2.jpg

füge3.jpg

füge4.jpg

füg6.jpg

füge 8.jpg

füge7.jpg

P1080671.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: füge portói bormártás fahéj gyógyhatás Róma Buddhizmus Egyiptom Cato indiai füge

A bejegyzés trackback címe:

https://akonyvize.blog.hu/api/trackback/id/tr214807711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása