Néhány amerikai kutató megvizsgálta, hogyan reagálnak az alkoholra a méhek. Az angol kutatók hogy csapkodhatják most a homlokukat! Arra jutottak, hogy minél nagyobb töménységű alkoholt fogyasztott el egy méh, annál kisebb valószínűséggel repült vagy párzott és annál nagyobb eséllyel feküdt lábaival a levegőben kalimpálva. Azt tapasztalták, hogy a legnagyobb töménységűt fogyasztók az idő nagy részét szárnyaikon fekve töltötték és nem tudtak felállni. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a méh és az ember agya molekuláris szinten hasonlóképpen reagál és a méhek is meghülyülnek, ha isznak. Micsoda felfedezés! Ajánlom ezeknek az elmés tudósoknak a mézet, sok bajon segít, bár abban nem vagyok bizonyos, hogy agyi problémák esetén is hatásos. Mi is mézzel édesítjük az életünket, szorgosan eszegetjük mostanság, amikor minden sarkon lesben áll egy vírus. Alma, fokhagyma, mustár és méz, ezek vannak a gyógyszeres szekrényben. Meg házi pálinka.
Mindig is szerettem volna méhcsaládot, ellennének a többi állattal, amelyekre vágyom. A méhek nagyon szervezettek, mindenkinek megvan a dolga. Természetesen a királynő, vagyis az anyaméh él legtovább, 5 évig. A férfiak most felzúdulhatnak, hogy: de méh? Pedig csak most jön a java… A fiatal méhkirálynőnél hamar beindulnak a hormonok: 8 naposan már nászrepül. A levegőben párzik néhány herével, akiknek, a név kötelez, kizárólag ez a feladatuk, és a királynő illata csábítja oda őket. A nász sajnos Heréék számára végzetes, mert nemző szervük a párzást követően egyszerűen leszakad. Mennyire műanyag kerti székes az életünk hozzájuk képest. A királynő a hímivarsejteket egy “zacskóban” gyűjti össze. Tökös csaj. Ha a párzás nem volt sikeres, és hiába a sok hősi halott, megtermékenyítetlen petéket rak le. Az ilyen királynőre bosszú vár, jön a méhész, mondjuk VIII. Henrik, Jonathan Rhys Meyers jóképében és ő vagy a méhek saját maguk egyszerűen lecserélik az anyakirálynőt. Aki szerencsésebb esetben igazán termékeny: naponta akár 3000 petét is képes lerakni a többiektől eltérő, hosszabb potrohával. A mézengúzok 21 nap múlva kelnek ki. A királynő illatanyagától egyébként minden és mindenki anya illatú lesz a környezetében, így találnak vissza a méhek a kaptárba. Egy méhcsalád kb. 60 ezer dolgozóból áll. A fiatalabb méhek kaptárt takarítanak és etetik az utódokat, az álcákat és a petéket. Az idősebbek feladata a viaszépítés. A kutatóméhek felderítik a virágokat, ha jó a felhozatal, visszatérnek és potrohukkal eltáncolják, merre van az arra. Kommunikatív aktus – így nevezik ezt. A virágok nektármirigyei által termelt édes folyadék mellett nagy kiterjedésű fenyőerdőkben a méhek a leveleken található édesharmatot (mézharmatot) is begyűjtik, melyet levéltetvek és kabócák termelnek.
A gyűjtőméhek virágról virágra szállnak az összetett cukrokat tartalmazó nektárért, amelyet aztán a mézgyomrukban tárolnak. Többfunkciós, még szűrő is van benne, a virágporokat, az esetleges baktérium és gomba spórákat is képes eltávolítani. Majd felböfögik a nektárt, ehhez hozzákeveredik az emzimeket tartalmazó garatváladékuk, amely egyszerű cukrokká bontja azt. Eme hányadékot, azaz a mézet a viaszsejtekben terítik el. Ekkor még igen magas a víztartalma, különben hamar megerjedne. Azonban ez folyamatosan csökken a meleg kaptárban. A páradús levegőt a méhek szárnyrezegtetésükkel keltett légárammal távolítják el a kaptárból. Ha a 90 százalékos víztartalomból 20 százalék körüli lesz, a sejtet lezárják viasszal. Nincs víztartalommérő kütyüjük, egyszerűen tudják. Mézbontó. Általában a méz egyébként arany színű. Minél sötétebb a színe, annál több ásványi anyag van benne. De előfordult, hogy például Elzászban kék mézet készítettek a méhek, torkosságuk okán. A közeli M&M's cukorkák feldolgozásával foglalkozó cég telephelyén ugyanis cukormázra bukkantak.
16 000 éves spanyolországi sziklarajzon látható a legrégebbi ábrázolás lépes mézet gyűjtögető emberről. A görögök égi harmatnak nevezték, a mitológiában az istenek újszülöttjeinek kizárólagos tápláléka, az istenek eledele: úgy tartották, örök ifjúságot és halhatatlanságot biztosít és még a sebek is begyógyulnak tőle. A fáraók sírjába hermetikusan lezárt mézes bödönöket találtak, amelyek megőrizték többezer éven át tartalmukat. Micimackó nagyon szeretett volna fáraó lenni, talált volna egy-két gondolkodó sarkot is a piramisok belsejében. Még Hammurapi törvényeiben is szerepel a mennyei manna. Az ayurvedikus gyógyászat már háromezer évvel ezelőtt más-más mézet ajánlott a különböző betegségekre. Pitagorasz a hosszú élet titkát látta benne. A római fürdőkben az ismerkedni vágyók mézes vizet küldtek a kiszemeltjüknek, a Távol-Keleten pedig sokszor a gátlásos újdonsült férjet méz alapú nászborral itatták, hogy leküzdje szemérmességét és vágya fellobbanjon. Szent István királyunk három okiratában is foglalkozik a méhészettel, nagy becsben tartották eleink. Mária Terézia még méhészeti főiskolát is alapított.
A japán vérengző óriásdarazsakról hallottatok? Egymagukban nem olyan nagy az arcuk, bandában támadnak. Igen rövid idő alatt akár egy egész méhkolóniát képesek kiírtani, ha rábukkanak a kaptárjukra, szó szerint felkoncolják a méheket. Ezért érdekes védekezőmechnizmust fejlesztettek ki a szigetországi méhecskék: elevenen megsütik a betolakodókat. Elbújnak a kaptárban, ha közelít a banda, majd vagy ötszázan rávetik magukat egy-egy darázsra, rezgő méhlabdát képezve körülötte. Fifikásak, mert a mozgásukkal hőt termelnek, amely a méhlabda belsejében eléri a darázs számára végzetes 47 Celsius fok körüli hőmérsékletet. A japán méhecskék 47,8 fokig hőállóak, így az Evolúció nevű társasjátékban néha ők húzzák a Jolly Jokert. Amúgy az embert sem kíméli a gyilkos darázs: az éghajlatváltozás miatt Ázsiában egyre több gondot okoz, hogy az embereket is megtámadja, a bőrön puskagolyó nagyságú lyukakat ütve bénulást és halált is okozhat a mérgük.
A méz évezredeken át megfelelt édesítőszerként, legyen ez még évezredekig így. A szervezetünk számára szükséges 24 ásványi anyagból 22 megtalálható benne. Mintegy hetven féle gyógy-, és fiziológiai hatással bír. A méz kiváló szénhidrátforrás, gazdag ásványi anyagokban, tartalmaz vitaminokat, szerves savakat, illóolajokat és fontos enzimeket, aminosavakat, fehérjéket és egyéb bioaktív anyagokat. Elsősorban C- és B-vitamin, kalcium, folsav és nikotinsav, foszfor, nátrium, cink, réz és vas van benne. Baktériumölő, nagyon magas az antioxidáns tartalma, jelentős antibiotikus hatással rendelkezik. 40 °C-on megindul az enzimek bomlása, ezért nem szabad például forrón a teába tenni. A lépes mézben lévő viasz és propolisz fokozza a méz hatékonyságát nyálkahártya-gyulladások, illetve immungyengeség esetén. A sebek is sokkal gyorsabban gyógyulnak, ha mézet kenünk rá, de kenhetjük a hajunkra is. Idővel kikristályosodik, de ez nem változtat a minőségén. Számos vizsgálat megállapította, hogy a boltban kapható mézek nagy része silány minőségű vagy hamisított, ezen azonban már meg se lepődünk. Inkább megbízható termelőtől vásároljunk.
Télen jó szolgálatot tehet, ha egy biocitromot alaposan megmosunk, felkarikázzuk és beletesszük egy csupor mézbe. Minden nap reggel és este együnk belőle egy evőkanállal. Gyömbérrel is megbolondíthatjuk.
Ízesítőként is használhatjuk. Tisztítsunk meg egy ananászt, távolítsuk el a csutkáját és szeleteljük fel karikákra. Ezután az ananászt rumba áztatjuk (de főtt musttal is kipróbáltam), mézben megforgatjuk, majd sütőben kicsit meggrillezzük. Házi meggylekváros joghurttal párosítottam. Mézes csibemell is készülhet: kevés olajon megpirítjuk a husi mindkét oldalát, majd egy mézből, pirospaprikából, néhány csepp narancsból és sóból álló pépben hagyjuk állni. Ezután a serpenyőben fél-fél perc alatt enyhén ismét megkapatjuk mindkét oldalát.
P.s.: Sajnos a mézelő méhek populációja – amely jelentős szerepet játszik a növények szaporodásában és egyfajta lakmuszpapírként jelzi a természet állapotát – az úgynevezett kolónia-összeomlás következtében 20-50 százalékkal csökkent az elmúlt húsz évben. A jelenséget eddig vírusok, atkák, az urbanizáció és az időjárás megváltozásának hatásaival magyarázták. Egyre biztosabb azonban, hogy a rovarok elsősorban a kémiai behatások és vegyszerek miatt pusztulnak nagy számmal. A pici kis állat jelzi, mennyire beteg a Földünk… Nagy falat és nem könnyen emészthető “A hülyeség kora” című film, de nagyon ajánlom mindenkinek!
