Firenze egyik középkori kocsmájának, a “Tre Rane di Sandro e Leonardo”-nak később világhírűvé vált tulajdonosai nem mások, mint Boticelli (1445-1510) és da Vinci (1452-1519) voltak. Kevésbé köztudott, de Leonardo da Vincinek különleges kapcsolata volt az étellel és konyhaművészettel. Szenvedélye volt a főzés, ugyanolyan aktívan foglalkozott vele, mint a festészettel és a tudományokkal.
Firenze híres hídján, a Ponte Vecchio-n “A három csigához” címzett tavernában dolgozott fiatal korában pincérként. Egy sor véletlennek köszönhetően egyszer konyhafőnök nélkül maradt a kocsma, így beállt főszakácsnak. Azonnal megpróbálta kifinomultabbá tenni a kínálatot, lecsökkentette az adagokat és ötletelt az ételek új módon történő tálalásán. A bőséges adagokhoz szokott vendégeknél azonban ez elégedetlenséget váltott ki, így hamar abba kellett hagynia a kísérletezést. A kocsma egy tűzvészben leégett, helyén nem sokkal később itt nyitotta barátjával, Boticellivel együtt a “Sandro és Leonardo három békája” elnevezésű tavernát 1473-ban. Étlapjukon szerepelt töltött nyúl olajban, grillezett bárány, füstölt kardhal, meleg tönkölybúza sült zöldségekkel, nyulacska saját lében is.
Az általa írt Codex Atlanticusból kiderül, hogy jól ismerte a gyógynövényeket és a fűszereket is. Nemcsak ételekhez használta fel ezeket, hanem érdekes italokat készített. Ilyen receptje a frissítő rózsavíz is. 1 liter vízhez 4 kanál nádcukrot 2 citromot és 4 kanál szárított rózsaszirmot adunk. Bedugaszoljuk és három vagy még több órán át hűvös, fénytől védett helyen állni hagyjuk. Leszűrjük gézen át és kész is a frissítő da Vinci-féle rózsaital.
Aki szeretne egy Itália középkorából fennmaradt ételreceptet is elkészíteni, amely akár a “Három béka” étlapján is szerepelhetett, íme:
Sáfrányos rizs: 300 g rizs, fél liter húsleves, 3 tojássárga, 2 kanál sáfrány, egy csipet fahéj, egy csipet frissen reszelt gyömbér, só. Főzzük meg a rizst a levesben, ha megpuhult és maradt lé, azt szűrjük le. Egy kis maradék lében keverjük el a sáfrányt és adjuk a rizshez, ahogy a fahéjat, a gyömbért és a sót is. Végül keverjük hozzá a felvert tojássárgákat.
Több mint 30000 oldalnyi kézirat őrzi a géniusz munkáit. Ezek közül a konyhai eszközök a Codex Atlanticusban találhatóak, mely a milánói Biblioteca Ambrosiana-ban tekinthető meg. A festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író egyik találmánya a gőzös grillező is (girarrosto al vapore). Leírása szerint a meleg levegő, amely felfelé száll, megmozgat egy tengelyhez rögzített propellert. A végén egy csiga található, amely hajtja a nyársat. A mozgás teljesen automatikus, a nyárs mozgásának sebessége függ a tűz erősségétől…