Tudtátok, hogy a kakaó termésének alakja adta az ötletet a Coca-Cola üvegének egyedi formájához? Én nem és ezen teljesen kiborultam! Olyannyira, hogy azonnal szükségesnek láttam készíteni valami kakaósat. Meg közben rámtört a csokivágy is. Igazi retro kakaós és duplacsokis csigákat sütöttem hát. Figyelem! A süti alkalmas a kilók megzavarására...
A kólás palackkal kapcsolatban még csak annyit: eredetileg a kokalevél és a koffein felhasználásával akarták az üveget egy pályázat útján megterveztetni, de a későbbi nyertes nem tudta, hogy azok hogyan néznek ki. A könyvtárban csak a kakaó terméséről talált képet…
A maják már régóta ismerték a kakaófát, pedig akkoriban könyvtárba még nem jártak. A legenda szerint a kakaó volt az aztékok szent madara, a kvézál eledele. Közép-Amerikában a kakaóbab magját tápszernek és pénzként használták. 100 kakaóbabért egy rabszolgát lehetett venni. Először Pénzbabnak nevezték el a termést, majd Theobroma cacao, azaz “Istenek eledele” lett. Az ősi források azt is mesélik: annyira értékes volt, hogy gyakori volt a hamisítása, az üres kakaótermés héját sárral tömték ki. A csokoládé szó az azték Nahuatl xocoatl-ból ered, így nevezték ugyanis a kakaóbab magjából készült ősi tápláló italt a mexikói indiánok. A megőrölt magokat kukoricaliszttel, vízzel, esetleg mézzel keverték, és az egyik orchidea termésével, a vaníliával ízesítve habzó italként fogyasztották. Ez volt egyébként az első csokoládéital a világon. A kakaóbab Kolombusz Kristóffal vagy Hernán Cortés-zal érkezett Európába. Ezen még vitatkoznak a történészek, szerintem nekünk egyre megy, lényeg, hogy elhozták. Nagy sikere volt a kakaós italnak, amelyet kontinensünkön cukor, ánizs, fahéj és vanília hozzáadásával fogyasztottak. 1606-ban már csokoládéital készült Olaszországban, Firenzében és Velencében. 1678-ban Antonio Ari engedélyt kért a Savoyaiaktól, hogy árulhassa a csodás nedűt. 1819-ben alapították az első svájci csokoládégyárat Vevey-ben. Az Istenek eledelét keverték vízzel, tejjel, sörrel, borral és fűszerekkel. A holland Van Houten család dolgozta ki, hogyan lehet a kakaómasszából kivonni a kakaóvajat, és ezzel szilárd, formába préselt, ehető csokoládét készíteni. Áldjuk nevüket.
De hogyan is lesz a babból kakaó? A szüretelést követően a terméseket felnyitják, majd a belőlük kiszedett magokat a fermentálás helyére szállítják. A fermentáció a kakaó minőségét meghatározó egyik legfontosabb lépés. E folyamat során nyeri el a kakaóbab jellegzetes színét és aromáját, miközben a babszemekben számos bonyolult kémiai folyamat zajlik le. Ezt követően a szárítás során 60 százalékról mintegy 7 százalékra csökkentik a kakaóbab nedvességtartalmát, a pörköléssel pedig a nedvességtartalom már csak 2 százalék lesz, miközben számos íz-, aroma- és színanyag alakul ki bennük. Ezután a pörkölt babszemeket megőrlik, és a rostálásnak nevezett folyamat során eltávolítják vékony burkukat.
A kakaó fő hatóanyaga a teobromin, amiből 100 g csokoládé mintegy 100 mg-ot tartalmaz. Diuretikus hatású, akárcsak rokon vegyületei, a koffein és a teofilin. Az úgynevezett xanthin-származékok a központi idegrendszert is befolyásolják: serkentő, izgató hatásúak, emelik a vérnyomást, ugye-ugye... Van benne magnézium, foszfor, rostok, alkaloidok, polifenolok. A kakaó különösen sokat tartalmaz flavanolokból, ezek közül is az epicatechin és a catechin gazdag forrása. E vegyületeknek köszönhetően például csökken a vérnyomás értéke, a vérrögképződés valószínűsége és a szervezet egészét általánosan érintő gyulladásos megbetegedések gyakorisága is. A kakaó polifenoljai emellett bizonyítottan jótékonyan hatnak a vér koleszterintartalmára: egyszóval védik a szervezetet a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.
A kakaóvaj, más néven theobroma-olaj meghatározott zsírsavakat (36%-ban egyszeresen telítetlen zsírsavakat) tartalmazó halványsárga színű zsiradék. Az egyik legstabilabb zsírszerű anyag, mivel természetes antioxidáns-tartalmának (pl. E-vitamin) köszönhetően nehezebben avasodik meg, ezért eltarthatósága 2-5 év. A kakaót szépségápolási termékekben is felhasználják. Alexander von Humboldt, német kutató mondta egyszer a kakaóról, hogy "sehol másutt a természetben nincs annyi értékes tápanyag olyan kis helyen felhalmozva, mint a kakaóbabszemekben." Teljes mértékben egyetértek ezzel, ezért is igyekszem sűrűn fogyasztani.
Mielőtt a duplacsokis, retro kakaós csigának nekiállnánk, nézzük meg a "Charlie és a csokigyár" című filmet, Johhny Depp másik csokis filmjét. Majd 30 dkg ricottát vagy túrót összekeverünk 30 dkg liszttel, fél csomag sütőporral, 15 dkg cukorral, egy vaníliás cukorral és 6 dkg olvasztott vajjal. Összegyúrjuk, kinyújtjuk, megkenjük olvasztott vajjal, megszórjuk őrölt nádcukorral elkevert kakaóval valamint néhány szem előzőleg tejben áztatott mazsolával. Feltekerjük, kívánt vastagságúra felszeleteljük. Sütőpapírra rakjuk a csigákat és 170 fokon 25 perc alatt pírt adunk neki. 5 perccel azelőtt, mielőtt kivennénk, ráspriccelünk mindegyik csigára egy kis tejet. Ha kész, rárakunk a tetejükre egy-egy kocka fehér és tejcsokit, amely így egy picit ráolvad a sütire. A csiga garantáltan azonnal el fog fogyni… A diéta meg? Majd hétfőtől!
Mézes fahéjas reszelt almával pedig így néz ki: