Formája miatt vágykeltő hatást tulajdonítanak neki, a szerelem almájának is nevezik. A padlizsán Indiában volt őshonos, de dokumentumok bizonyítják, hogy Délkelet-Ázsiában is ősidők óta termesztették. Európában ismeretlen volt sokáig, az arabok hozták be Szicíliába a 15. században, melyet neve, a “badinjan” is bizonyít, mivel nem volt latin vagy görög elnevezése.
Olaszországban a “mela non sana” (melanzana) elnevezést kapta, azaz a "nem egészséges alma", mivel nem lehet nyersen enni. Törökparadicsom vagy kékparadicsom névvel is illették, előbbi jelzi, hogy hozzánk kikkel érkezett. Erdélyben vinete vagy vinetta néven fut, mi lenne velünk a padlizsánkrém nélkül, ugye? Az USA-ban, Ausztráliában, Új-Zélandon és Kanadában eggplant-nak, azaz „tojásgyümölcsnek” hívják, azért mert a 18. századi európai változatok termése fehér vagy sárga volt, és liba- vagy tyúktojásra hasonlított. Létezik a vörös padlizsán is, amely kerek és élénkpiros, olyan, mint a paradicsom, amivel sokszor össze is tévesztik. Ez a fajta Afrikában és Ázsiában terem.
A nyers padlizsán mérgező, mert szolanint tartalmaz, akárcsak a paradicsom növénye. Ezért csak főzve fogyasztható. Nagyon jól magába fogadja az olajat, így ízletes és gazdag étel készíthető belőle. Tápértéke igen alacsony, kevés benne a zsír, a fehérje és a szénhidrát, ezért gyakran része a diétás étrendnek. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, gazdag vízben, A és C vitamin, kálium, foszfor, kalcium, magnézium, tannin, niacin, folsav és kevés cukor van benne. Fenolsavja megvédi a sejteket a szabad gyököktől, azaz rákellenes hatású. Héja jótékony hatással van a májra, a hasnyálmirigyre és a belekre. Vízhajtó, vérképző és bélgyulladást gátló, emésztést fokozó hatása van, nyákoldó, így enyhíti az asztmát és a hörghurutot az indiai természetgyógyászok szerint.
Kiváló húspótló növény. Megvásárlásakor ügyeljünk arra, hogy bőre fényes, feszes, élénk színű legyen, mert a ráncos, túlérett, sok apró barna magot tartalmazó kesernyés ízű lehet. A kerek fajtát sütni, grillezni, míg a hosszúkásat tölteni szokták.
Nagyon tartalmas és ízletes étel a rakott padlizsán. Egy nagy törökparadicsomot karikákra vágok, enyhén besózom, állni hagyom. Felkarikázok két kisebb cukkinit, pici olajon hirtelen megkapatom. Majd a padlizsánkarikákat lisztben megforgatom és szintén kevés olajon 1-2 perc alatt kisütöm. Jénai tálba egy üveg paradicsompürét öntök, enyhén sózom, belenyomok néhány szem fokhagymát, és elkeverem olivaolajjal. Belefektetem a padlizsánokat, majd egy sor cukkinit és megszórom paradicsomkarikákkal. Reszelek rá parmezán sajtot és rárakom, a maradék padlizsánokat. A tetejére mozzarellát tépkedek és 180 fokon addig sütöm a sütőben, amíg a mozzarella színt nem kap. Zöldfűszerekkel ízesítem. Önmagában de árpával, kölessel, rizzsel is isteni. Az angol beteg” című film kapcsán írtam a törökök híres töltött padlizsánjáról, a “L’Imam Bayildi”-ről, melyről itt olvashatsz:
http://akonyvize.blog.hu/2012/08/28/az_angol_beteg_es_l_imam_bayildi
