Egy kenyér annál jobb, minél több a szeme… A kovászról már írtam bővebben, jöjjön egy kis kenyér történelem, cipó és kalács.
Egy kenyér annál jobb, minél több a szeme… A kovászról már írtam bővebben, jöjjön egy kis kenyér történelem, cipó és kalács.
Csak azért, mert egy étel hasonlít a kutya ürülékére, nevezzük is így? A nizzaiak nem szívbajosak, remek humorukat jelzi az is, hogy messzi földön híres mángoldos gnocchijukat (nudlijukat) régóta így nevezik tájszólásban.
Modenával és a magyarokkal kapcsolatos az egyik legrégebbi latin nyelven fellelhető imádságos vers Olaszországban: a város falait védő fegyveres őrök és a nép intézték a város védőszentjéhez, Szent Geminianushoz, aki már egyszer teljesítette a kérésüket. A legenda szerint először Attila és a hunok ellen kértek védelmet a modenaiak és akkor sikerült megmenekülnie a településnek.
Az étekfogókat ma személyzeti főnöknek nevezzük. Az étekfogó mester (vagy asztalnok mester) a középkori Magyarországon eredetileg a királyi konyha személyzetének volt a vezetője, azaz közvetlenül nem vett részt a munkálatokban, csak irányította azokat. Már I. István udvarában volt ilyen állás, I. András udvarában infertornak hívták és fontos pozíciónak számított.
Milyen palacsintát kértek? Ha gyerekeket kérdezel, tuti, hogy a legtöbben nem kakaósat vagy házi baracklekvárosat, a kenyérből sem a vajas-mézesre esküsznek. Hanem a nutellásra, minden formában. Hol van már, amikor kincsnek számított a külföldről hazahozott ici-pici, pár grammos kiszerelésű, suttogva kimondott Nutella, amit olyan áhítattal és mikkrofalatonként próbáltunk beosztani? Manapság nagykanállal falják az életet…
A XIV. Dalai Láma nem vegetáriánus. Hogyan lehet, hogy egy tibeti buddhista húst eszik? “A húsevés kioltja a szánalom magját” mondja Buddha a Mahaparinirvana Szutrában, a végső tanításban. Miközben az is tény, hogy a történelmi Buddha szerzetesei koldulásból éltek, így hús is került az adományok közé nemegyszer, amit nem utasítottak vissza.
A brit korona fennhatósága alá tartozó Tuvalu, ez a Csendes-óceán vizein elterülő négy szigetből és öt korallzátonyból álló kis ország a közeljövőben teljesen eltűnhet. 11 ezer lakosa alig több mint 26 négyzetkilométeren él a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között. Mindössze nyolc kilométernyi az aszfaltozott útja. A klímaváltozás miatt a ma is már csak alig pár méterrel az óceán szintje felett található szigetcsoportot ötven év múlva teljesen ellepi majd az óceán.
Ha szakácskönyv, akkor Váncsa. Másikat nem is volt érdemes eleddig kézbevennem a mostaniak közül. Hiszen így érdemes nekiállni bárminek, akár egy lecsónak is, ilyen váncsásan! Mint művész a művének. Váncsa István újságíró, Pulitzer-díjas publicista az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese. Többek között. A főzés “csak” a hobbija. Váncsa István sajátos stílusa, eredetisége, humora, kíváncsisága és tudása lenyűgöző.
A kilenc Oscar-díjjal jutalmazott “Az angol beteg” című játékfilm főszereplőjét Almásy László (1895 –1951) utazó, Afrika-kutató, felfedezőről mintázták. A film egy szerelmi történet keretébe ágyazva mutat be részleteket Almásy kutatásairól és életéből, az általa felfedezett sziklafestményekről és a háború előtti Egyiptomról. Afrikai évei alatt került egyszer a légierő kórházába, hogy tolmácsoljon egy sérült kanadai pilóta mellett. Visszaemlékezéseiben is szerepel ez az esemény, és erre épül a film alaptörténete.
“…Az arcok kipirultak s az egész társaság szervezetét lefoglalta a remek munka: az evés. Egy időre mindenki elfelejtett minden bánatot és minden haragot. El az idealizmust és a realizmust. El a lelki ügyeket és el az egész világot. Ez az igazi perc, s e percben a tál az asztalon, a tányér, a kés, a villa, ezek a legdicsőbb szerszámok, s a szájban szétfolyó nedvek, a pác íze, a tejfelek, a fűszerek, a zsírok, a jól sült friss kenyér, a jó könnyű, iható szőlősi bor. Ez olyan gyönyörű és nemes érzésekkel fonta össze a társaságot, hogy ebben a szent pillanatban senkinek nem volt gyilkos szándéka felebarátja ellen.“
Oszakától nem messze fekszik Minoh városa, melynek nemzeti parkja a “Meiji no Mori Minoo Kokutei Kouen” az egyik legrégebbi Japánban. Igazi csemegére lel itt az ember: a rántott falevél ínycsiklandozó különlegesség.
Firenze egyik középkori kocsmájának, a “Tre Rane di Sandro e Leonardo”-nak később világhírűvé vált tulajdonosai nem mások, mint Boticelli (1445-1510) és da Vinci (1452-1519) voltak. Kevésbé köztudott, de Leonardo da Vincinek különleges kapcsolata volt az étellel és konyhaművészettel. Szenvedélye volt a főzés, ugyanolyan aktívan foglalkozott vele, mint a festészettel és a tudományokkal.